Emberi Méltóság Tanácsa

Az Emberi Méltóság Tanácsának megalakulása és működése
Dr. Lomnici Zoltán elnök beszámolója

„A világi méltóság aranyfüst és játékpénz;de az emberi méltóság valóság, színarany. Miért játszol hamis pénzért, mikor Isten megtömte zsebed színarannyal?” ( Márai Sándor)

Az Emberi Méltóság Tanácsa a Fővárosi Bíróság által nyilvántartásba vett civil szervezet, amely pártoktól független, állami támogatásban nem részesül, adományokat nem gyűjt, tagjai tevékenységüket térítés nélkül, társadalmi munkában látják el. A tanács tagjai több mint egy tucat ország neves közéleti személyiségei, tudósok, művészek és sportolók, akik fontosnak tartják az emberi méltósághoz való jog tiszteletben tartását, az emberi jogok érvényesülését, és akik hajlandóak is tenni a cél érdekében.

A tanács létrejöttének előzményei és megalakulása

A Legfelsőbb Bíróság elnökeként 2006-ban az Alkotmánybírósághoz fordultam azt kérve, hogy a bírói fórum értelmezze az emberi méltósághoz való jogot és annak tartalmi elemeit. Az Alkotmánybíróság három esztendőn át több ülésen elemezte a beadványt, majd végül hatáskör hiányára hivatkozva nem adott érdemi választ a feltett kérdésekre, bár döntését részletesen indokolta.

A határozat kézhezvételét követően egy felhívást adtam ki, az emberi méltóság védelme érdekében, azt a célt megjelölve, hogy hazánkban ne sérüljön az egyenlő emberi méltóság elve és ne nyerjen teret a keresztényellenes, rasszista, antiszemita és magyarellenes retorika. A csatlakozók elkötelezték maguk annak érdekében, hogy visszautasítanak minden olyan sértő megnyilvánulást, mely személyek vagy csoportok ellen irányul, azok vallási vagy nemzeti és etnikai hovatartozása miatt. A csatlakozók fontosnak tartották a másoknak fájdalmat okozó történelmi sérelmek tiszteletben tartását és mindenkit arra hívtak fel, hogy sem szóban, sem cselekedettel ne sértse meg az áldozatok emlékét.

A felhívás közzétételekor a sajtótájékoztatón csupán két újságíró jelent meg, ennek ellenére a felhíváshoz 48 órán belül csatlakozott a Fidesz, az MSZP, a KDNP, az MDF, az SZDSZ, a Magyar Katolikus Egyház, a Magyar Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége.

Néhány nap alatt támogatásáról biztosította a felhívást az elektronikus és az írott sajtó, valamint 17.000 magánszemély.

A felhívást az Országgyűlés Házbizottsága is megtárgyalta, a Parlament elnöke levelében arról tájékoztatott, hogy az ülésen valamennyi frakció támogatta a deklarációban megfogalmazottakat és azt javasolták, hogy az Emberi Méltóság Nemzeti Emléknapját az Emberi Jogok Napján ünnepeljük meg. Első alkalommal 2009. decemberében került sor a megemlékezésre.

Szunai Miklós építész, a Széchenyi Tudományos Társaság ügyvezető elnöke azt javasolta, hogy hozzunk létre egy civil szervezetet a felhívásban megjelölt célok megvalósítása érdekében és neves közéleti személyiségeket kérjünk fel a tagságra. Az elsők között mondott igent Oláh György professzor, Nobel-díjas kémikus, Kányádi Sándor Kossuth-díjas író, Dr. Erdélyi Géza felvidéki református püspök, Dr. Tőkés László az Európai Parlament akkori alelnöke, Tempfli József ny. megyéspüspök, Schweitzer József ny. főrabbi, Kozma Imre atya, Jókai Anna Kossuth-díjas író, Csépe Valéria az MTA főtitkárhelyettese, Bényi Ildikó televíziós személyiség, Bán Teodóra a Magyar Állami Operaház tagja, Gróf Széchenyi Mihály, Dr. Kállai Ernő a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Országgyűlési biztosa, Buzánszky Jenő a Nemzet Sportolója, Mága Zoltán hegedűművész, Dr. Éger István a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Sipőcz Ernő a Magyar Izraeli Baráti Társaságok és Körök Országos Szövetségének ügyvezető elnöke, Törőcsik Mari a Nemzet Színésze, Szebik Imre evangélikus püspök, a Zsinati Tanács elnöke, Koncz Gábor Kossuth-díjas és Jászai Mari díjas színész és sokan mások.

Az alakuló ülésen sor került az elnök megválasztására, alelnökké választották Kányádi Sándort és Dr. Erdélyi Gézát, míg a főtitkár Szunai Miklós építész lett. Oláh György professzor úr elvállalta a tiszteletbeli elnöki posztot. Az alapszabály elfogadása mellett megállapodtunk abban, hogy a szervezet a politikai pártoktól függetlenül fejti ki a tevékenységét, pártpolitikai rendezvényeken nem veszünk részt. Ismertettem a Magyar Bírák Etikai Kódexét, amely a pártpolitikai tevékenységet tiltja, de természetesen a bíráknak is lehet politikai meggyőződése, szavazhatnak az Országgyűlési választásokon és nem tilalmazott a politikusokkal való érintkezés sem. A bíróságok összbírói értekezletein is több ízben részt vettek és felszólaltak politikusok, így pl. a Legfelsőbb Bíróságon a rendszerváltás óta valamennyi államfő és miniszterelnök részt vett különböző rendezvényeken. A Kúria legutolsó vendége ünnepi összbírói értekezleten Orbán Viktor miniszterelnök volt. Az időközben megszűnt Országos Igazságszolgáltatási Tanács ülésein havi rendszerességgel részt vett a munkában az igazságügy miniszter és két pártpolitikus, így tehát még a szigorú magyar szabályozás is lehetővé teszi, hogy bírák politikusokkal nem pártpolitikai rendezvényen közösen vegyenek részt.

Az alakuló ülés ezt a megközelítést elfogadta és a tanács a működése során ezeket az elveket mindvégig tiszteletben tartotta.

A bírósági bejegyzést követően a Magyar Állami Operaházban került sor a szervezet sajtóbemutatására, amelyhez Vas Lajos akkori főigazgató jelentős segítséget nyújtott. Az eseményen felszólalt Radnainé Dr. Fogarasi Katalin a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság főtitkára, aki alapító tagként hatékonyan segítette a két szervezet együttműködését.



Az Emberi Méltóság Tanácsának tevékenysége

Az Emberi Méltóság Tanácsa fontos céljának tekinti a hátrányos helyzetű roma fiatalok segítését. A megalakulást követően Kozma Imre atya segítségével számítógépeket és háztartási gépeket adományoztunk a monori cigánytelep lakóinak és gondoskodtunk arról, hogy a fiatalok a számítógép kezelését elsajátíthassák. A költségeket Szunai Miklós főtitkár úr maga állta.

Egy 7 tonnás teherautónyi segélyszállítmányt vittünk Köröm községbe, ahol magas a roma lakosság aránya és ide is jutott számítógép a fiatalok számára.

Radnainé Dr. Fogarasi Katalin szervezésében Pácin községben az iskola tornatermének felszereléséhez juttatott adomány átadásakor szervezetünk nevében is szót kaptam.

Megalakulásunk óta támogatjuk a Somogyvári Nevelőotthon halmozottan hátrányos, zömmel roma növendékeit, akiket több alkalommal Budapesten vendégül láttunk és így eljuthattak a Fővárosi Állatkertbe és a Fővárosi Nagycirkuszba is és meglátogatták a Magyar Országgyűlés épületét. Egyik alkalommal a fiatalokat fogadta Tőkés László és Fazekas Sándor miniszter is.

Támogatjuk Rostás Árpád roma vándorasztalos tevékenységét, aki a nevelőotthonban segíti a fiatalok munkára nevelését. Különféle beruházásokhoz az anyagot szervezetünk biztosítja, a költségeket főtitkárunk vállalta.

Megemlítem, hogy a vörös iszap károsultak részére is egy nemzetközi szervezettel összefogva számítógépeket és 1.000.000 Ft szabadon felhasználható támogatást biztosítottunk.
Zuglóban a több száz nehézsorsú család gyermekeit ajándékoztuk meg mikuláscsomaggal. Beszédet mondott az elnök és a főtitkár.

2011-ben az Emberi Méltóság Tanácsának elnökeként vehettem át a Radnóti Miklós Antirasszista díjat.

Szervezetünk fontosnak tartja az antiszemitizmus elleni harcot is. Megalakulásunk óta részt veszünk a holokauszt megemlékezéseken és minden évben felkérnek a Nyugati téren a Hanuka gyertya meggyújtására.

A Kaposvári Zsidó Temető megrongálását követően nem csupán tiltakozásunkat fejeztük ki, hanem a helyreállítás anyagköltségeit a tanács megtérítette. Schweitzer József ny. főrabbi inzultálása ellen a tanács nevében tiltakoztam és ugyanígy jártam el a képviselők listázását felvető javaslat ellen, ez utóbbi tiltakozást az MTI rögzítette, de a hír kiadásra nem került.

Az Élet Menetén minden esztendőben részt veszek, ezzel is demonstrálva, hogy a tanács elutasít minden nemű hátrányos megkülönböztetést.

Szervezetünk megalakulását követően felléptünk a határon túli magyarokat ért jogsértések ellen, és tiltakoztunk a magyar szobrok és emlékművek megrongálása esetén. Példaként említem Esterházy János szobrának megrongálását, a Vereckei Honfoglalási Emlékmű többszöri meggyalázását, az Aradi Szoborcsoport megrongálását és a délvidéki magyar irtás emlékhelyeinek ledöntését. Pozsonyban és Budapesten több alkalommal emeltük fel szavunkat Berényi Józseffel, a Magyar Közösség Pártja elnökével. Dunaszerdahelyen emlékkoncertet szerveztünk a stadionban megvert szurkolók tiszteletére, amelyen fergeteges koncertet adott alapító tagunk Mága Zoltán hegedűművész.

Tamás Ilonka néni, a száz esztendős rimaszombati tanítónő és sorstársai felkérésére beadványt nyújtottam be az Emberi Jogok Európai Bíróságához, a kereseteket még nem bírálták el. Tőkés László püspök úrral több alkalommal felléptünk a felvidéki jogfosztottak érdekében. Az események közül kiemelkedik a Nagyváradon tartott Felvidéki Szolidaritás Napja. A püspök úrral levelet intéztünk Gasparovics államfőhöz és Fico kormányfőhöz.

Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága befogadta azt a petíciót, amelyet uniós polgárként nyújtottam be, a felvidéki magyar jogfosztottak érdekében. Az Európai Parlament jogászai jogi érveimet elfogadták, tehát a beadvány jogi értelemben megfelelőnek bizonyult, de természetesen az ügyben nem jogi, hanem politikai döntés fog születni, így nem jósolható meg a végeredmény.
Ifj. Lomnici Zoltán az Ifjúsági Tagozat alelnöke a felvidéki jogfosztottak képviseletét ingyenesen vállalta. Az Emberi Jogok Európai Bíróságán hét személy képviseletét látja el.

Komáromban elkísértem a szavazásra Fehér Istvánt és Boldoghy Olivért, akiket megfosztottak szlovák állampolgárságuktól, a hatóság elzárkózása miatt nem élhettek állampolgári jogaikkal.

Kovács Miklós a KMKSZ elnöke elkísért minket arra az útra, amelyet Szunai Miklós főtitkár úrral azért vállaltunk, mert így szerettünk volna tiltakozni a Vereckei Honfoglalási Emlékmű többszöri meggyalázása ellen. Kovács Miklós elnök úr is a tanács tagja lett. Tiltakoztunk az ungvári Petőfi Szobor megcsonkításakor is.

Több ízben jártunk Erdélyben és a Párciumban, az ott élő magyarok helyzetének felmérése érdekében. Tőkés László püspök úrral számos esetben tiltakoztunk a kisebbségi jogok megsértése ellen és támogatásával az Európai Parlament Petíciós Bizottságához beadványt nyújtottunk be, az erdélyi magyar egyházi ingatlanok visszaadása érdekében. A petíciót még nem vizsgálták érdemben.

A rendezvények közül kiemelésre méltó a Nagyváradon tartott Délvidéki Szolidaritás Napja, amelyen a vajdasági magyarság vezetői is részt vettek. Kiálltunk a Temerini Fiúk mellett, akiket súlyos börtönbüntetésre ítéletek. Az öt fiatal közül ketten időközben szabadultak.

Budapesten találkoztunk Markó Bélával, aki miniszterelnök helyettes volt a román kormányban.

Marosvásárhelyre elkísértem Buzánszky Jenőt, aki előadást tartott a Aranycsapat sikereiről.

A sorozatos magyar verések miatt fontos volt az a látogatás, amelyet Pásztor Istvánnál, a Vajdasági Magyarok Szövetsége elnökénél tettünk, aki szintén tagja lett a tanácsnak. Tiltakoztunk a délvidéki emlékhelyek és szobrok megrongálása ellen. Nyílt levélben fordultam a szerb kormányhoz, mivel egy jogszabálytervezet a magyarok kollektív bűnösségéből indult ki, amelyet az európai jogszabályok tilalmaznak.

Az Emberi Méltóság Tanácsa fontosnak tartja a halottak emberi méltóságának, kegyeleti jogainak tiszteletben tartását is. Több zarándok utat szerveztünk a doberdói hadszíntérre, ahol a Magyar Kápolna közelében százezer magyar hősi halott nyugszik, döntően jeltelen sírokban. A Magyar Kápolnát, főtitkárunk Szunai Miklós saját költségén újította fel, és ez lett az egyik legfontosabb magyar emlékhely. Kövér László házelnök és Hende Csaba honvédelmi miniszter külföldi hivatalos útját megszakítva látogatást tett delegáció élén a Magyar Kápolnánál és fejet hajtott a hősi halottak emléke előtt. Tőkés László püspök úrral csaknem 90 esztendő után visszajuttattuk azt a márvány szobrot Olaszországba, amelyet az I. világháború során egy magyar tiszt egy porig rombolt templomból mentett ki és vitt magával. A megemlékezések részese volt Buzánszky Jenő úr is, akinek édesapja az olasz fronton harcolt. Berényi József a tanács tagja a pozsonyi ezred hőseire emlékezett.

Szunai Miklós főtitkár magánvagyonából Máriapócson templomot épített, amely - ismereteink szerint - egyedülálló módon az Emberi Méltóság Temploma lett. A szentelést Kocsis Fülöp püspök végezte.

A tanács megalakulása óta számos meghívást kaptunk és előadásokat tartottunk az emberi méltóság tiszteletének jelentőségéről. Jó kapcsolatot sikerült kiépíteni a sajtóval is. Sajnálatos módon éppen a felvidéki magyarok érdekében, Tőkés László püspök úrral tartott sajtótájékoztatóról szóló híradó tudósításból retusálták ki az arcképemet, amely általunk nem kívánt módon szerzett nemzetközi ismertséget a tanácsnak, hiszen az öt kontinens valamennyi jelentősebb írott és elektronikus sajtóorgánuma beszámolt a történtekről.

Szervezetünk elismertségét igazolja, hogy több állam és kormányfő, illetve parlamenti elnök is találkozott a tanács vezetőivel, amelyek közül kiemelem a magyar és a szlovén államfőnél tett látogatást, illetve az ukrán parlament elnökével és a német Budestag alelnökével folytatott megbeszéléseket. A tanács megalakulása óta több állam nagykövete tett látogatást nálam, és tájékozódott a szervezet tevékenységéről.

Az Emberi Méltóság Tanácsának tagjai 4 kontinens 13 országában fejtik ki tevékenységüket. Az európai országok mellett az Egyesült Államokban, Egyiptomban és Jemenben is
működnek tagjaink. Békefelhívásunkat az arab világ több százmillió TV nézője ismerhette meg.

Említésre méltó, hogy Szunai Linda, aki a tudósításokkal ellentétben nem leánya a főtitkárunknak vállalta, hogy a Miss World szépségkirálynő választás londoni döntőjében a társadalmi üzenetként az emberi méltóság tiszteletének fontosságát fogalmazza meg. Az eseménynek több mint egymilliárd nézője volt. Ugyancsak a tanács nagykövete lett Doug Bunrs, aki a Mr. Universe és az Mr. Amerika címet is elnyerte. A kitűzött célok széleskörű megismertetése szempontjából ezeknek az akcióknak is komoly jelentősége van.

Összefoglalásként kijelenthetem, hogy az Emberi Méltóság Tanácsa három esztendő alatt jelentős eredményeket tudott felmutatni és hírnévre tett szert úgy, hogy csak tagjainak saját szellemi és anyagi forrásaira támaszkodhatott. Bízom abban, hogy sikerül a továbbiakban is jelentős sikereket elérni az emberi méltóság tisztelete érdekében kifejtett tevékenység során.

Szeretnék köszönetet mondani a tanács valamennyi tagjának a segítségért. Külön megköszönöm Papp Józsefnek, Békési Zoltánnal, és Snóbli Józsefnek, hogy jótékonysági eseményekhez nyújtottak jelentős anyagi segítséget. Köszönöm Szabó Andrásnak és prof. dr. Nanovfszky Györgynek, hogy a tanács nemzetközi kapcsolatainak kiépítésében segítségünkre voltak. Köszönettel tartozom Radosza Sándornak, Dézsy Zoltánnak és Dippold Pálnak, akik a tanács sajtókapcsolatait építették. Dézsy Zoltán több külföldi úton filmezett és alkotásait a híradók nézői sok millióan láthatták. Dr. Éger István a OMK elnöke a sajtó nyilvánossága előtt vállalta az emberi méltósághoz való jog gondolatának fontosságát. Horváth Ferenc, a Mura vidéki magyarok legitim képviselőjeként támogatta a tanács munkáját. Őket is illeti a köszönet.


Dr. Lomnici Zoltán
az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke

Az Emberi Méltóság Tanácsa Elnökének beszámolója a szervezet 2014-es tevékenységéről.

Az elmúlt évben tartott közgyűlést követően a Tanács folytatta azoknak a programoknak a végrehajtását, amelyeket a megalakuláskor kitűzött.

A tehetséges roma fiatalok képzésének támogatása érdekében folyamatosan segítséget nyújtottunk a rászorulóknak. Több ízben jártunk Kántorjánosiban, ahol a helyi cigány templom közösségének szerzetes vezetője kért segítséget a tanácstól. A templomhoz kapcsolódó kultúrterem működéséhez főtitkárunk magánvagyonából kályhát vásárolt, így a téli időszakban is lehetővé vált a fiatalok képzése, a hasznos együttlét. A Tanács vállalta, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a közösség életét és a szükséges eszközökről anyagi erejéhez mérten is segítséget nyújt.

A Mikulásgyárral együttműködve a rászoruló gyermekek megajándékozásában vett részt szervezetünk, amelynek képviseletében az ünnepélyes megnyitón felszólalhattam.

Szunai Miklós főtitkár úrral részt vettünk a komáromi erődben tartott roma Holokauszt megemlékezésen, ahol mindketten beszédet mondtunk. Hasonló célból látogattunk a felvidéki Libád községbe, az ott megrendezésre került kerekasztal beszélgetés témája is a roma Holokauszt volt.

A Holokauszt emlékév kapcsán számos megemlékezésen vettünk részt és vendégünk volt Fisch Róbert Holokauszt túlélő, aki Ternyák Csaba egri érsekkel elemezte a vészkorszak és a szeretet összefüggéseit.

A beszámolási időszakban folyamatosan támogattuk a határon túl élő magyarok küzdelmét az egyenlő emberi méltóságért. A felvidéki magyarokat ért jogsértések miatt felkérésre több nemzetközi eljárást kezdeményeztem, ezek közül az Európai Parlament Petíciós Bizottságához fordultam, a petíciót befogadták, napirendre tűzték és zárt tárgyaláson heves politikai vitát követően a napirenden tartásról döntöttek. A szlovák külügyminiszter kezdeményezésére a döntést megváltoztatva a petíciómat irattárba helyezték, a döntésről nem értesítettek, azt nem indokolták. Az eljárás szabálytalanságára hivatkozva az Európai Bírósághoz fordultam, amely végzésében rögzítette, hogy határidőben nem küldtek számomra indokolt határozatot eredeti döntésük megváltoztatásáról, de azt is kimondta, hogy érdemben nem tud fellépni az Európai Parlament eljárásával szemben, mivel azok politikai természetűek.

Mivel 2014. szeptember 17-én a várakozásokkal ellentétben a Szlovák Alkotmánybíróság nem döntött az állampolgársági törvény alkotmányellenessége tárgyában 3 éve benyújtott beadványról, a felvidéki jogfosztottak így a 103 éves Ilonka néni felkért arra, hogy állítsak össze egy beadványt, amelyet az Emberi Jogok Európai Bíróságához intéznek. A beadványok egy része már megérkezett Strasbourgba.

Az erdélyi magyar egyházi ingatlanok ügyében közmeghallgatáson vettem részt erdélyi és felvidéki püspökök társaságában Brüsszelben az Európai Parlament épületében. Az eseményt Tőkés László EP képviselő szervezte. Tőkés László javaslatára petíciót nyújtottunk be az Európai Parlamenthez, a befogadás kérdésében még nem foglalt állást a grémium.

Részt vettünk a román forradalom kitörésének 25. évfordulóján Temesvárott tartott megemlékezésen, ahol egy emléktábla felavatására is sor került, amelyet az Emberi Méltóság Tanácsa állíttatott, a költségeket a főtitkár vállalta.

A Tanács védnöksége alatt álló doberdoi Magyar Kápolnához több zarándok utat szerveztünk, vendégünk volt Balog Zoltán miniszter, Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes, Stefka István főszerkesztő. A védnökség tényét a templom homlokzatán elhelyezett és néhány hónapja felavatott emléktábla őrzi.

A Máriapócson található Emberi Méltóság templomában, amelyet Szunai Miklós főtitkár emelt, több eseményre került sor, közülük kiemelésre érdemes a felvidéki magyarok zarándoklata.

Felszentelésre került Somogyváron az Emberi Méltóság kápolnája, amelynek avatásán Latorcai János az országgyűlés alelnöke mondott beszédet.

Főtitkár úrral elkísértük Tamás Ilonka nénit, aki az erdélyi Körösfőn vehette át a város díszpolgári címét. Részt vettünk Pozsonyban azon a békés demonstráción, amely Malina Hedvig melletti kiállást volt hivatva demonstrálni.

Az Emberi Méltóságért kitüntetésben részesült Buzánszky Jenő, a kitüntetést Szunai Miklós főtitkár úrral adtuk át. Sajnálatos módon néhány hónappal ezelőtt Jenő bácsi elhunyt, a gyásszertartáson képviseltem az Emberi Méltóság Tanácsát.

Szervezetünk az elsők között tüntette ki Schweitzer József ny. főrabbit, aki szintén a közelmúltban hunyt el. Emléküket megőrizzük.

Fehér István felvidéki jogfosztott kezdeményezésére Semjén Zsolt miniszterelnök helyetteshez levelet intéztem és kértem, hogy a Rákóczi Szabadságharcnak is legyen emléknapja. A kezdeményezést felkarolták és várhatóan még tavasszal az országgyűlés elfogadja a Rákóczi emléknapról rendelkező jogszabályt.

Szervezetünk állami támogatásban nem részesült, adományt nem kért és nem fogadott el, minden költséget a tagok saját zsebből fizetnek. Ki kell emelnem Szunai Miklós főtitkár úr áldozatvállalását.

Az Emberi Méltóság Tanácsa tevékenységét a hatályos jogszabályok keretei között folytatta, belpolitikai vitáktól távol tartotta magát.

A Tanács tagjai számos rendezvényen vettek részt, külön köszönet illeti Jókai Annát, Kozma Imrét, Tőkés Lászlót, Kányádi Sándort, Törőcsik Marit, Radnainé dr. Fogarasi Katalint, Emődi Norbertet, Pesti Attilát.

Budapest, 2015. január 29.

Az Emberi Méltóság Tanácsa elnökének beszámolója a szervezet 2015. évi tevékenységéről

A tárgyévben is folytattuk azoknak a programoknak a végrehajtását, amelyeket a tanács megalakulásakor a célok között megjelöltünk.

Az elmúlt évi beszámolóban említést tettem arról, hogy levelet intéztem Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrhoz annak érdekében, hogy a Rákóczi szabadságharcnak is legyen emléknapja. A jogszabály előkészítése érdekében rendkívüli erőfeszítéseket tett Vejkey Imre frakcióvezető-helyettes úr és ennek köszönhetően az Országgyűlés az emléknap ügyét soron kívül tárgysorozatba vette, és két tartózkodás mellett elfogadta, hogy minden év március 27. napja II. Rákóczi Ferenc vezérlőfejedelem emléknapja.

A határon túli magyarok jogainak védelme érdekében két petíciót nyújtottam be az Európai Parlamenthez. Az erdélyi magyar egyházi ingatlanok visszaadása érdekében benyújtott petíciót befogadták, és felszólították a román kormányt, hogy végezze el a problémakör többszempontú vizsgálatát, ezt követően Brüsszelben közmeghallgatásra és politikai vitára is sor kerül. A felvidéki jogfosztottak érdekében benyújtott petíció érdemi vizsgálatát a napokban kezdte meg az Európai Parlament.

Szunai Miklós főtitkár úr kezdeményezője és a megvalósítás motorja Gyöngyösön az Együttélés Háza kialakításának, amely a keresztény-zsidó párbeszéd központjává válhat. Kezdeményezésére emlékpark kialakítására is sor került. A párbeszédnek Magyarország egyik legnagyobb zsinagógája ad helyet. Az elmúlt év során az Élet Menetén képviseltem a tanácsot.

A tehetséges roma fiatalok képzésének támogatását Szunai Miklós főtitkár úr szervezésében folytattuk, és együttműködünk a cigány kulturális és tudományos szervezettel is.

Több ízben látogatást tettünk Máriapócson, ahol a védnökségünk alatt álló Emberi Méltóság Temploma áll. Számos ünnepi rendezvény díszvendégei voltunk Szunai Miklós főtitkár úrral.

Az Emberi Méltóság Tanácsának védnöksége alatt áll az olaszországi Doberdo községben található Magyar Kápolna, amelynek látogatottsága a kezdeti néhány tucatról több ezerre nőtt, és az okoz problémát, hogy a nagy számban érkező magyar zarándokbuszok hol parkoljanak le. Az emlékhely népszerűsítéséhez a sajtó jelentős támogatást nyújtott, amit ezúton is megköszönünk.

December 22-én Rubovszky György és Vejkey Imre frakcióvezető-helyettes urakkal zarándokúton vettem részt és együtt emlékeztünk a hősi halottakra a Magyar Kápolnánál. Néhány nappal később egy másik zarándokút keretében az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészeti temetőjébe látogattunk, ahol több ország emlékműve található. Javaslatomat elfogadták, és határozati javaslatot nyújtanak be az Országgyűléshez, annak érdekében, hogy hazánk is állítson emlékművet a temetőben, hiszen a monarchia flottájának 20 százalékát adták a magyar nemzetiségűek, mintegy 27 ezren, és számosan közülük a temetőben nyugszanak. Az országgyűlési határozat, amennyiben elfogadásra kerül, emléket állít a magyar haditengerészeknek.

Az Emberi Méltóságért kitüntetést 2015. évben Törőcsik Mari, Kányádi Sándor, Bodrogi Gyula és Demján Sándor vehette át. Valamennyien sokat tettek az emberi jogokért, az ember méltóságáért.

A megalakulásunkkor megállapodtunk abban, hogy az Emberi Méltóság Tanácsa állami támogatást nem igényel, és nem fogad el, minden adományt visszautasít, valamennyi tag a felmerülő költségeket, készkiadásokat saját zsebből fizeti. Ebből következik, hogy az Emberi Méltóság Tanácsának 2015-ben bevétele egyáltalán nem volt, semminemű anyagi támogatásban nem részesült.

Budapest, 2016 március 25.