Életút

Dr. Lomnici Zoltán – Életút!

1954. december 22-én születtem Budapesten. Egyetemi tanulmányaimat 1979. februárjában fejeztem be az Eötvös Lóránt Tudományegyetemen CUM LAUDE fokozattal. Diplomamunkámat jogtörténetből írtam kutatások alapján a Kossuth Lajos vezette Országos Honvédelmi Bizottmány tevékenységéről. A gimnáziumi és egyetemi évek alatt igazolt versenyző voltam, atletizáltam.
1979. március 15-én bírósági fogalmazóként léptem szolgálatba a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, polgári és gazdasági ügyeket tárgyaltam.
1990-ben csoportvezető-helyettesi megbízást kaptam.
1991. május 1. napjával a Legfelsőbb Bíróság bírájává neveztek ki, a Közigazgatási Kollégiumban pénzügyi és polgári pereket tárgyaltam.
1998. február 1-jei hatállyal a Legfelsőbb Bíróság főtitkárának neveztek ki, és egyben az ország első szóvívó bírája lettem. 2002-ben elnyertem az „Év sajtószóvivője” címet az újságírók szavazata alapján. 1999. április 1-jei hatállyal a Legfelsőbb Bíróság elnöke tanácselnökké nevezett ki, az általam vezetett tanács azóta is pénzügyi pereket tárgyal.
A köztársasági elnök 2002. február 1-jei hatállyal a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesévé nevezett ki, előzetesen az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a kinevezést egyhangú szavazással támogatta.
Az Országgyűlés 2002. június 25-én 99 %-os szavazati aránnyal 6 évre a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választott. A döntést megelőzően az Országos Igazságszolgáltatási Tanács az elnökké választásomat egyhangúlag támogatta.
2004. évben közjogi megbízatásomra tekintettel tagja lettem a Szent Korona Testületnek.
A Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete 1993-ban elnökké, majd 2002-ben tiszteletbeli elnökké választott. 1999. évben az Európai Jogakadémia alelnökévé választottak, újraválasztás okán ezt a tisztséget a mai napig is betöltöm.
Tagja voltam az államigazgatási eljárási törvény és a választási eljárási törvény kodifikációs bizottságainak, a Magyar Jogász Szövetség Tudományos Bizottságának, és az OKRI Tudományos Tanácsának. Tagja vagyok a jogi szakvizsgabizottságnak.
Szerkesztőként tevékenykedtem a Közigazgatási Gazdasági Döntvénytár, az Európai Bírósági ítéletek, a BH és online változatánál, az Adó, Vám és Illeték című szakmai folyóiratnál, és az Európai Jog című lapnál. Hatvan szakmai könyv szerzője és társszerzője vagyok, könyveim közül kettő ötödik kiadást is megélt, és több könyvemet megvásárolta a Harvard és a Yale Egyetem az idegen nyelvű könyvek beszerzése körében. Több szakmai folyóiratban jelentek meg cikkeim, és elnöki mandátumom alatt a Magyar Bíróképző Akadémia Oktatási Tudományos Tanácsának elnöki tisztét is betöltöttem.
2006-ban az ELTE Jogi Továbbképző Tanácsának tagja lettem. A ’90-es évek elejétől az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Intézetében oktattam. Ez utóbbi egyetemen éveken át államvizsga elnökként is tevékenykedtem.
2004. október 1. napjával a Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes egyetemi tanárává neveztek ki.
2004. március 10-én Párizsban az Alakuló Közgyűlésen az Európai Unió Legfelsőbb Bírósági elnökeinek hálózata az akkor belépett 12 új tagállamot képviselő alelnökké választott. 2006-ban Varsóban újraválasztottak.
A mintegy 100 tagállamot tömörítő Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságok (államtanácsok) nemzetközi szervezeten 2004. április 28. napján Madridban az Igazgatótanács tagjává választott, 2007. novemberében Bangkokban újraválasztottak.
2006-ban a Francia Köztársaság elnöke a Francia Becsületrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesített a bírói függetlenség érdekében kifejtett tevékenységem és a francia-magyar bírósági kapcsolatok erősítése miatt.
A Magyar Közigazgatási Kamarától megkaptam a Magyar Közigazgatásért Díjat, és elnyertem több ’56-os szervezet kitüntetését. Elnyertem a Radnóti Díjat, és a Magyar Zsidóságért kitüntetést. 2017-ben a határon túli magyarok érdekében kifejtett tevékenységemre utalva Vasvári Díj kitüntetésben részesültem.
A Francia Becsületrend magyar tagozata igazgatóságának tagjává, majd alelnökévé választottak, ezt a tisztséget jelenleg is betöltöm.
2009-ben az emberi méltóság védelme érdekében felhívást adtam ki, amelyhez 48 órán belül valamennyi parlamenti párt, négy történelmi egyház, a sajtóorgánumok jelentős része, és 17.000 magánszemély csatlakozott.
2010-ben megalakult az Emberi Méltóság Tanácsa, amelynek elnökévé választottak. A felvidéki magyar jogfosztottak és a jogtalanul elkobzott erdélyi magyar egyházi ingatlanok ügyében négy petíciómat fogadta be az Európai Parlament illetékes bizottsága, közülük kettő még napirenden van.
2015-ben ellenszavazat nélkül fogadta ez az Országgyűlés azt a javaslatomat, hogy minden év március 27-e legyen II. Rákóczi Ferenc Nemzeti Emléknapja, és így mód nyílt a magyar történelem leghosszabb szabadságharcának évenkénti megünneplésére.
2016-ban ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés azt a javaslatomat, hogy minden év június 10-e legyen a Magyar Haditengerészet Emléknapja. Azt is kértem, hogy az Osztrák–magyar Monarchia haditengerészeti temetőjében állítsanak emlékművet a hősi halált halt magyar hadi tengerészek emlékére. Az emlékmű leleplezésére 2017. nyarán került sor.
2017. évben tagja lettem mint kezdeményező, a Szent László Emlékév tanácsadó testületének, ezt a feladatot társadalmi munkában végeztem el.
2017. évben javaslatomra az Emberi Erőforrások Minisztériuma sportért felelős államtitkár asszonya meghirdette az Aranycsapat Emlékévet, és kezdeményezésemre a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a 2018. évet Mátyás király Emlékévévé nyilvánította.
Feleségem gimnáziumi vezető tanár, fiam ügyvéd, leányom jogi területen tevékenykedik.

Budapest, 2017. december 7.

Dr. Szunai Miklós – Életút!

December 6-án született Újfehértón, ahol több mint egy évtizede a város díszpolgára.

Középiskolai tanulmányait az esztergomi ferenceseknél végezte, utána a mezőgazdászi végzettség mellé megszerezte a földrajz és közgazdaságtudományok kandidátusa címet is.

Semmilyen politikai párthoz nem kötődött, de mindig aktív társadalmi szerepet vállalt hívő emberként, pozitív ügyek érdekében. Már a rendszerváltozás előtt is sikeres vállalkozó volt, számos sikeres ingatlanfejlesztés fűződik nevéhez az általa alapított ÖKOCENTRUM Nemzetközi és Koordinációs Rt-n keresztül. Munkáját jelentős hazai és nemzetközi kitüntetéssel ismerték el (Sanghaj, Brüsszel, stb.).

Nagylelkű adakozóként is ismert, hiszen több templom, egyházi létesítmény megalkotásában vett tevékenyen részt, úgyis mint finanszírozó és mint építő.

Nevéhez fűződik a doberdói magyar kápolna rekonstrukciója, felújítása, bővítése, amelyet 2009-ben Sólyom László köztársasági elnök jelenlétében olasz és magyar egyházi méltóságok avattak fel.

Háromszáz évvel a máriapócsi fatemplom tűzvésze után 2012-ben újraépítette azt a görögkatolikus bazilika tőszomszédságában, azóta jelentős zarándokhely.

Még a 80-as évek elején több zsidó temető rekonstrukciós munkája fűződik nevéhez. Bodrogkeresztúr, Sátoraljaújhely, Mád, Olaszliszka, hogy csak a legismertebbeket soroljam. Az általa alapított és működtetett számtalan társadalmi szervezet közül a két legjelentősebbet emelhetjük ki, a Széchenyi Tudományos Társaság Alapítványt, melynek ügyvezető elnöke, és az Emberi Méltóság Tanácsát, melynek főtitkára.

A Széchenyi Tudományos Társaság nemzetközi közéleti tevékenysége során széles körű kapcsolatrendszert alakított ki. Göncz Árpád, Václav Havel, Franz Vranitzky, Joschka Fischer, Hans-Dietrich Genscher és Viktor Juscsenko államférfiakat a társaság aranyéremmel tüntette ki. Juscsenko államelnök kérésére emlékművet állított Luhanszkban, egy többnemzetiségű katonai temető hősi halottainak az emlékére.

Az Emberi Méltóság Tanácsában Lomnici Zoltán elnökkel együtt a Kárpát-medencében élő magyarok emberi jogainak képviseletében számtalan konkrét intézkedést tettek, ha kellett a helyszíneken is, Pozsonyban, Kassán, Vereckei emlékműnél, Nagyváradon, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Szabadkán, Brüsszelben, stb.

Napjainkban széleskörű társadalmi és közéleti lobbyt fejt ki a már épülő gyöngyösi zsidó temető kegyeleti emlékparkká alakításának teljes körű rekonstrukciója érdekében, és ezzel egyidőben eredményesen munkálkodik a gyöngyösi zsinagóga és a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, mint az „Együttélés háza”-i mielőbbi megvalósítása ügyében.

Mindkettő működésére nagy szükség van, úgy hazánkban mint nemzetközi viszonylatban is.

2015-ben egy új területen mutatkozott be, mint társkiadó és szerzőtárs a „Hősök és mártírok” c. könyvvel állít emléket az I. világháborús hősöknek és a holokauszt mártírjainak, számos Dunamenti zsinagóga színvonalas építészeti értékeinek fényképes bemutatásával.